ásnál. Marsh (mars), s. láp, pos- vány, marczal, ingovány ; — lever, s. posványláz : — land. s, lápföld; — rocket, .■-■. vidra-eleezke ; — tit- mouse, s. mocsári czinege; — tare, s. tavi bükkön. Marshal (niár'sél), s. tábor- nagy; udvari számoló; — of the King's household, udvarnagy ; Lord — , ud- vari fömarsátt. Mar'shal, v. a. vezérelni, ve- :etn : , rendbe állítni- (into) beparancsolni, bevezetni. Marshy iinár'si), adj. lápos, ingoványos : — grounds, s. pl. posványos föld, köp- lény. Mart (márt), s. vásár, vá- sárhely; kereskedelmi for- galom , adásvevés ; v. i. vásárolni, eladni ; r. n. al- kudni, adni '■enni. Martagon (mártí gan),s. tur- bán liliom. í/yözni. Martéi (már'tel), v.a.pőrb- Marteu (marten), 8. nyest. Martial (már'sél), adj. har- czias, hadias; vasas; court — , e. hadi törvény. Martin (martin), ». Márton i ím. ); falfecske ; nyesi ; mass, g. Mártim napja : — mass-beef, s. füstölt marhahús; St V summer, Márton nyara ( meleg napid; novemberben . Martinet Martinet (már'tin-et), s. fal- fecske; szigorú katonatiszt. Martlernass, v. Martinmass, Martyr (már'ter, már'tör), s. vértanú ; r. a. kínozni. Martyrdom, s. vértanúság. Martyrology (— ral'-o-dzsi) , s. vértanuk könyve. Marum (már'ám), s. gyö- könke. Marvei (már'vel), s. csuda ; bámulat: v. n. to — at, csudálkozni -on, -en. Mar'vellous (— lász) , adj. csudálatos ; — ly, adv. csu- dálatosan ; —ness, s. csu- dálatosság. Masculine (niész'kjudin),<Kfj. hímnemű, nnemü ; férfias, bátor, izmos : — gender, s. hímnem, férfinem ; — ly, adv. férfiasan : — ness, s. férfiasság, vitézség. Mash (més), s. hurok, bokor, szem ( harisnyán ) ; keve- rék, egyveleg; kása ; r. a. zúzni, habarni, kavarni, keverni: mashed potatoes, s. pl. áttört burgonya, bur- gonyakásá. Mask (maszk), s. álarc z ; ál- ruha ; to pull off one's — , levetni az álarc zát ; — , v. a. and n. álarczázni. Mask'ery, s. álarczázás ; ál- rulia : álarczos mulatság. Mason (mé'zn), s. kömíves ; szabadkaiul ves ; master—, 8. kőmívesmester ; journey- man — , s. kőmíveslegény. Mason'ic, adj. szabadkőmi- vesi; — hall, s. szabadkő- művesek gyüldéje. Ma'sonry, s. kőmüvesség ; kőauű ; szabadkőművesség. Masquerade (máskered'l, s, álarczázás, álarczos mulat- ság : v. n. álarczáskodni. Mass (mész), s. anyag; tö- meg ; sokasai/, csoport, ra- kás; mise; to say — , mi- séi mondani : — weed, 8. miseruha; . v. u. misézni. Massacre (mész'székr), e. öl- döklés, vérontás, mészár- Ms ; v. a. lekaszabolni, <'<!- dökleni. 221 Mastery Masseter (mész'szeter) , s. rág- izom. Massive (mész'sziv), adj. tö- mör, tömött; otromba; tö- meges. Mast (mászt, mészt), s. ár- bocz, árboc zf a, vitorlafa ; hizlalás: v. a. felárboczoz- ni (haját ). Master ( má'szter , rnász'- ter), 8. mester: gazda: úr, főnök ; tőzshajó ka- pitánya : tanító; tulajdo- nos, birtokos ; post — gen- eral, 8. postaügy minister , főpostamester ; dancing — , s. tánczmester ; music — , s. zenetanitó ; — of arts, s. magister < akadémiai rang); — printer, s. könyv- nyomtató mester: —mason, s. kőművesmester : — of the rolls, s. fölevéltárnok : — hand, 8. mesterkéz ; — piece, .v. remekmű, remek: — work, s. remekmunka : — stroke, .s. mesterfogás, remek csini/ ; to be — of . ., vmit birni : vmin uralkod- ni : mesternek lenni mii- ben ; he is his own — , maga ura, szabad ember ö; — ,v.a. legyőzni: erői venni, uralkodni ( vmin > : jál megtanulni, alaposan érteni. Mas'terless , adj. uratlan , gazdátlan: zabolátlan, fék- télen. Mas'terly, adj. mesteri, re- mek ; úrias ; adv. mesteri- leg, remekül : parancsoló- lag. Mas'tership, s. mesteriség, remekség; uraság, uralom, hatalom ; uralkodás, meg- zabola .<is ; elsőség. Mas'tery, .--. hatalom, erő, meggyőzés ; birtoklás, l/ir- toklat : mesteriség ; első- ség ; to get the — of . ., magát vminel; urává ten- ni, vmit hatalmába kerí- teni; vmit alaposan meg- tanulni; to get the over . ., erőt venni vkin v. vmin , legyőzni vkil v. vmit. Masticate Masticate (mész'tiket), v. a. rágni, megrágni, majszolni. Mastica'tion, s. rágás, meg- rágás, majszolás. Mastich, Mastic (mesz'tik), s. masztiksi mézga ; köra- gasz ; — of bees, sonkoly, léphenyér ; — thyme, s. élet-illat-tarorja ; —tree, $. masztikszfa. Mastiff, Mastif (mész'tif), s. szelindek. MastlesB, adj. árbocztalan; makktalan. Mat (met), s. gyékény ; szal- mafonat ; —weed , s. gyé- kénykáka, gyékény fű; —, v. a. gyékénynyel beborí- tani , gyékény ezni. Matadore (métédoor'), s.főb- bes (n. h.); biróskártya. Match (méts), s. illő, hozzá- való, összeillő ; mása vilii- nek v. vkinek ; gyufa; ka- nőt; játék, ráta (biliárdon stb.) ; fúiiadás; versein/; házasságkötés ; — making, s. házasságszerzés ; I am a — for him, kiállók v. fel- érek vele; he has not his — , nincs mása, nincs párja : he has met with his — , emberére talált ; he is not his — , nem ér fel relé ; she is not his — , nem neki való nő az; they are no—, nem illenek össze ; give me a — , adjon nekem egy gyu- fát; — , v. n. összeilleni ; összekelni, házasodni ; ösz- szepárosodni; forogni, bag- zani; they don't — , nem illenek össze; — , v. a. fel- érni f-val, -vei), hozzá- illeni, rá illeni ; (to) össze- szeilleszteni, ráilleszteni ; (with) összeszerezni, össze- párositni ; összeházasítni ; to — one's daughter with a king , leányát király- ival összeházasítni ; these chairs don't — the couch, e székek nem illenek a nyugágyhoz ; he is not to he matched, nincs párja. Match/able , adj. Jwzzafog- ható; hozzáilleszthető ; hoz- závaló. Matchless Matchless, adj. hozzáfoghat- lan ; — ly, adv. hozzá fog- hatlanul ; — ness, s. hi>;:á- foghatlanság. Mate (met), s. czimbora, paj- tás, tár< : házastárs, hitves- társ; mess — , s. evőtárs, éttárs ; — of a ship of war, fökormányos ( hadihajón ); — , v. a. összetársasítni ; párosítni ; összeházasítn i ; macsolni ; — , adv. tönk- sakk. Material (métí'ri-él ) , adj. testi, anyagi; lényeges; — ly, adv. testileg, anyagi- lag ; lényegesen ; — ness, s. fontosság; anyagiság. Mate'rialist , s. anyagelves. Materiality , s. anyagiság, testiség. Materialize (méti'riéleiz), v. a. anyagit ni, megtestesíti! i. Mate'rials, s. pl. szerek; anyagszer. Maternal (métei'nél), adj. anyai ; — ly, adv. anyailag. Maternity ( méter'niti ) , s. anyaság. Math (méth) , s. kaszálás ; after — , s. sarjú. Mathematic (méthimét'ik), — al , adj. mennyiségtani; —ally, adv. mennyiségta- nilag. Mathematician (— ti'sán), s. mennyisé gt adás, mathema- tikus. Mathemat'ics, s. pl. mennyi- ségtan. Matin (mét'in), s. reggel; hajnali mise. Matress (mét'resz) , s. szőr- zsák, matrácz. Matrice (mé'trisz), s. anya- méh (n. h.); öntőminta. Matricide ( mét'riszeid ) , s. anyagyilkolás ; any agy il- kos. [late. Matriculate, v. Immatricu- Matrimonial (métrimo'niél), adj. házassági, házasság- beli. Mat'rimony (— mani), s. há- zasság. Matron (mé'tran), s. anyasz- szony; vén asszony ; ápo- lónő. 222 Maunder Matter (mét'ter), s. anyag; ügy, dolog; tárgy; ok; baj, panasz ; geny ; what's the — ? mi a baj . ? mi kell ' miről van a s:ó ? what is the — with him '.' mi baja van ? to enter upon the — , vmit tárgyalni kezdeni; it is no — , az nem baj, az mit sem tesz; a — of law, jog-ügy : in — of religion, vallás dolgában ; no such — , éjien nem; in small matters, csekélységekben ; I make no — of it, sem- mibe sem veszem ; nem gon- dolok vele; — of fact, tény, történt dolog, valóság ; to resolve into — , genyedni; — , v. n. jelenteni, tenni; genyedni; what matters it? mit tesz az? mi kár? it does not — at all, az mit sem tesz. Mat'terless, adj. anyagtalan, tartalmatlan. Mat'tery, adj. genges, geny- nemü. Mat'tock (mét'tak), s. kapa. Mattres, v. Matress. Maturate (mét'juret), v. a. érlelni ; v. n. érni, meg- érni. Matura'tion, .?. megérlelés; to grow to — , megérni. Mat'urative (— rétiv), adj. ér- lelő. Mature (métjur', rnétsjur'),- adj. érett; upon — delibera- tion, jól meggondolván ; — , v. a. megérlelni ; — , v. n. megérni. Maturity, s. érettség; váltó lejárata, váltólejárati idő. Matutinal (métju'tmél), adj. reggeli, hajnali. Maudlin (maad'lin), adj. ka- patos, mámoros; s. Mag- dolna (nőn. ); májfü. Maugre (maager), adv. mind- azáltal, mindamellett ;-nak, -nek daczára. Maul (maal), s. sulyok; — stick, s.festöpálcza. Maund (mánd), s. kézikosár. Maun'der, v. n. morogni: — er, s. morgó, dörmögő (ember); koldus. Maundy Maun'dy-Thuxsday, g. nagy- csütörtök. Maw (maa), s. zúza: begy. Mawkish (maa'kis), adj. un- doros : ízetlen. Mawmish (maa'rnis), adj. gyermeke*, bárgyú. Maxillar (még /.ill érj , odj. állkapcza . . . , állkapocs- hoz tartozó. Maximum (méksz'im-am), 8. legmagasb fok, legmagasb ár; legtöbbje vmhiek. Maxim (méksz'irn), s. sza- bályéit. May (me), s. május, ötödhó ; — bloom, 8. galagonya, cseregalagonya ; —day, s. május elseje ; — fish, S. garda (halj; —, v. n. virá- got szedni május elsején. May (me), v. n. irr. (might meit ,lmote [av.] ), -hatni, -lietni, lehetni, hatalmá- ban állani ; merni, bátor- kod ni ; what — be the time now ? ugyan hány ára le- ltet most ! what — be the cause of it ? mi lehet an- nul; az oka ; it — be, meg- lehet; — be, —hap, talán; — I go now? elmehetek must ? — I ask you ? szabad Unt kérdeznem ? — he be happy ! legyen ö szermesés! — the curse light on him ! átok szálljon rá .' — it please God! adja isten! I — be mistaken, talán csalatkozom, meglehet, hogy csalatkozom ; he might not know it yet, so I had better inform him of it, talán még nem tudja, te- hát inkább meg, ..ondóm ne- ki : he might take it amiss, 6 azt rost néven vehetné ; I might have not a deal of money, if etc., sok pénzt kaphattam volna, ha <tl>. Mayor (mé'er), s. polgármes- ter, hivatal. Mayoralty, s. polgármesteri May'orees, s. polgármesterné. Maze (méz), «. téveg, tömke- leg} taoarvltság, rémület; v. ". zavarba ejteni, zavar rodásba / Mazement Mazement, v. Amazement. Mazy (me'zi), adj. megré- mült, megzavarodott meg- döbbent ; kavargó, bonyo- dalmas. ^Me (mí),j>ron. engem, nekem; give — some of it, adjon nekem belőle ; that amuses — , az engem mulattat; that was intended for — , az nekem volt szánva ; he is angry with — , harag- szik rám ; he is kind to- wards — , hozzám jó ; he came to — , hozzám jött; you have laid a great obli- gation upon — , ön nagyon lekötelezett engem ; this book was written by — , e könyvet én Írtam ; he got the money from — , tőlem kapta a jiénzt ; he con- sulted with — , tanácsko- zott velem : they spoke ill of — , roszat beszéltek fe- lőlem. Meacoek (mi'kak), s. and adj. gyáva. Mead, v. Metheglin. Meadow (rned'o), s. rét; — ground, s. rétföld; —sweet, 8. legyező bajnócza ;— tre- foil, s. réti lóhere. Meager ( mí'ger ) , adj. so- vány ; meddő; csekély; — ness, s. soványság. Meak (mik), 8. sarló; kasza. Meal (mél, mil), s. liszt, kor- paliszt : evés, ebéd, vacsora slh. : etetés; étel: takar- mány, abrak; —time, s. evés ideje ; — worm, s. lisztféreg. Meal'y , adj. lisztes, liszt- nemií. Mean (min), adj. aljas ; ala- nd . fttti ."7 / /' ■ ■ . középső; ;< fallow, hit- vány ember ; a — stature, középnagyság ; - time, in the — time, in the —while, azonközben, azalatt .■ to en- tertain a — opinion of one's talents, nem sokat tartani vki észtehetségei- ről : - -ly, adv. aljasán ; alacsony lelkiÜeg,czűdarul; — ness, s. aljasság : aláva- 223 Means lóság, czvdarság; galád- ság, fösvénység. Mean, s. közép : szer, eszköz, útmód; átlag; fennhang, tenor : időköz. Mean , v. a. and n. irr. (meant [ment], meant), vélni , gondolni , érteni alatta : szándékozni, szán- dékkal lenni, akarni ; je- lenteni ; whom doest tliou — '.' kit értesz? kit gon- dolsz ? I did not — to hurt your feelings , nem volt szándékom önt megbánta- ni v. megbdsítni ; I meant to say, azt akartam mon- dani : what does that — ? mit jelentsen ez ? I — to depart to morrow, hol- nap szándékozom elitta: ni: what do you — by that? mit akar ön azzal kijelen- teni? no harm was meant, ni ni ros: szándékból esett ; to — one ill, roszat akarni vkinek. Meander (mi-en'der), s. te- kervény, csavar gósság, ki- gvódzás; the meanders of tlie law, törvény csavarás, jogcsavarás ; — , v. u. ki- gyódzani, tekerődzeni; — , V. a. kanyaritni , tekervé- nyessé tenni. M*an'drian(— dri-én),Mean'- drous. (— drász), adj. ki- gyódzó, tekervényes, ka- nyarulatos.